Magyar Péter magyar miniszterelnök pénteken megállapodást kötött az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel, amelynek eredményeként Magyarország hozzáférhet a korábban befagyasztott helyreállítási és kohéziós források szinte teljes összegéhez, összesen 16,4 milliárd euróhoz.
Von der Leyen méltatta Magyar Pétert, amiért rekordidő alatt alakított kormányt, és néhány hét alatt olyan reformokat indított el, amelyekre régóta szükség volt. Bejelentette, hogy az Európai Unió 10 milliárd eurót szabadít fel a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (RRF).
„Úgy gondolom, hogy a kemény munka most valóban meghozta a gyümölcsét” – fogalmazott az Európai Bizottság elnöke.
Emellett 4,2 milliárd euró kohéziós forrás felszabadítását is bejelentette, valamint további 2,2 milliárd eurót ugyanebből a finanszírozási keretből.
Magyar Péter az áprilisi parlamenti választásokon győzött, véget vetve Orbán Viktor 16 éves kormányzásának. Az uniós forrásokat Brüsszel még az előző kormány idején függesztette fel korrupciós és jogállamisági aggályokra hivatkozva.
„Három hét elegendő volt ahhoz, amit Orbán Viktor három év alatt sem tudott elérni. Mi a teljes összegért harcoltunk” – mondta Magyar Péter újságíróknak.
A kifizetések ugyanakkor továbbra is bizonyos feltételek teljesítéséhez kötöttek. Magyarországnak összesen 27 úgynevezett szupermérföldkövet kell teljesítenie, hogy a teljes támogatási összeg lehívható legyen.
A kormány tervei szerint a forrásokat az energiahálózat korszerűsítésére, a vasúti infrastruktúra fejlesztésére és a bérlakásprogramok bővítésére fordítják. Ebből 4,2 milliárd euró jutna közlekedési fejlesztésekre, egészségügyre és kis- és középvállalkozások támogatására, 2,2 milliárd euró az oktatásra, míg 1,5 milliárd euró az elektromos hálózat fejlesztésére.
Budapest és Brüsszel egy ütemtervben is megállapodott a szükséges jogszabályi változtatások végrehajtására.
A feltételek között szerepel az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, az Integritás Hatóság megerősítése, a közbeszerzési szabályok módosítása, valamint a közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerének átalakítása.
„Ez rendkívül erős politikai jelzés. Ugyanakkor tudjuk, hogy még rengeteg munka vár ránk, és számos törvényt kell elfogadnunk” – hangsúlyozta Magyar.
A megállapodás eredményeként a magyar hallgatók a következő tanévtől ismét részt vehetnek az Erasmus+ csereprogramban.
Magyar Péter az ukrán EU-csatlakozás kérdéséről is beszélt. Kijelentette, hogy semmilyen kapcsolat nincs az uniós források felszabadítása és Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdése között.
A miniszterelnök megerősítette: Magyarország továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az ukrajnai magyar kisebbség oktatási és nyelvi jogait biztosítsák. A két ország közötti egyeztetések jelenleg is zajlanak.
„Remélem, hogy hamarosan lezárhatjuk ezt a 11 pontot, és az ukrán fél garanciát tud adni arra, hogy néhány hónapon belül beépíti ezeket saját jogrendjébe” – mondta.
Magyar Péter az uniós migrációs paktummal kapcsolatban is mérsékeltebb hangot ütött meg, mint a választási kampány során. Elismerte, hogy a szabályozás több ponton szigorú, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor kormánya is támogatta annak elfogadását.
„Ebben a migrációs paktumban számos kemény intézkedés található. Orbánnak igaza volt bizonyos hiányosságokkal kapcsolatban, ugyanakkor több területen módosításokra került sor, és jelentősen megerősítették a külső határok védelmét” – fogalmazott.
A miniszterelnök arra is emlékeztetett, hogy az előző kormány a börtönök túlzsúfoltsága miatt mintegy 2200 embercsempészt engedett szabadon. Hozzátette: kormánya kész új létesítményeket építeni az embercsempészek és a korrupciós ügyekben elítéltek elhelyezésére.
