A magyar belpolitikai feszültség a tetőfokára hágott, amikor Magyar Péter a nyilvánosság elé lépve frontális támadást indított Szijjártó Péter külügyminiszter ellen. A legújabb vádak már nem állnak meg a szokásos politikai viták szintjén, hanem a nemzetközi politika egyik legveszélyesebb határvonalát súrolják: felmerült a gyanú, hogy Szijjártó „kettős ügynökként” játszik, és titokban szivárogtat ki szigorúan bizalmas belső információkat az Európai Uniótól (EU) egyenesen Moszkvának.
A válság középpontjában azok a megdöbbentő bizonyítékok állnak, amelyek a viharos választási kampány során szivárogtak ki. A nyilvánosságra került hangfelvételek és titkos dokumentumok szerint a külügyminisztert azzal vádolják, hogy szokatlanul aktív kommunikációs csatornát tartott fenn Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Különösen figyelemre méltó, hogy a dokumentumok szerint a két politikus közötti rendszeres telefonhívásokra éppen a sorsdöntő, zárt ajtók mögött zajló uniós ülések szüneteiben került sor. Ahelyett, hogy a nyugati szövetségesekkel egyeztetett volna a stratégiáról, a gyanú szerint Szijjártó ezeket az időszakokat arra használta fel, hogy azonnali „helyzetjelentést” adjon a blokk belső döntéseiről a Kremlnek.
Az ügy pillanatok alatt túllépte Magyarország határait, és megkongatta a vészharangot az európai hatalmi központban is. Az Európai Bizottság (EB) nem hagyhatta szó nélkül ezt a potenciális biztonsági fenyegetést, és azonnal lépett. Brüsszel hivatalosan is felszólította a magyar kormányt, hogy adjon világos, átfogó és átlátható magyarázatot a belső információk kiszivárogtatásának gyanújára. Az EB ezen lépése jól mutatja, hogy az EU türelme Budapesttel szemben fogyatkozóban van, és az esetet a tagállamok közötti bizalom súlyos megsértésének tekintik.
Ezen információkra támaszkodva Magyar Péter habozás nélkül, élesen elítélte a külügyminiszter tetteit. Kiemelte: ha ezek a vádak igazak, az nem csupán az európai szövetségesek nyílt elárulását jelenti, hanem Magyarország szuverenitásának és nemzetközi hitelességének önkéntes feladását is. Magyar Péter szerint ez a legvilágosabb bizonyítéka annak, hogy a jelenlegi kormány idegen hatalmak érdekeit helyezi a magyar nemzetbiztonság elé.
Ezek a leleplezések azonnal heves vitákat lángoltak fel a magyar társadalomban. Az ellenzék és Magyar Péter támogatói megkérdőjelezhetetlen bizonyítékként tekintenek az ügyre, független vizsgálatot és súlyos jogi következményeket követelve az érintettek számára. A Fidesz-kormány támogatói ugyanakkor hevesen visszautasítják a vádakat, és az egész ügyet a nyugati hatalmak által megrendezett, kegyetlen lejárató kampánynak tartják, amelynek célja Szijjártó hitelességének lerombolása összevágott és manipulált információk révén.
Ahogy a gyanakvás sötét felhői gyülekeznek Budapest felett, a magyarok lassan ráébrednek, hogy ez a politikai háború már régen túlmutat az urnáknál leadott szavazatokon. Az Európai Bizottság hivatalos beavatkozásával és a hangfelvételek mögött felsejlő Kreml árnyékával az ország egy soha nem látott diplomáciai válság szélére sodródott — egy olyan földrengés felé, amely azzal fenyeget, hogy végleg elvágja a Budapest és Brüsszel között még megmaradt, vékonyka kötelékeket.
