Néhány nappal a választási vereség után Szijjártó Péter ismét a nyilvánosság elé állt, és olyan kijelentéseket tett, amelyek azonnal felrobbantották a magyar politikai közéletet. A külügyminiszter szerint a választások eredménye mögött nem pusztán belpolitikai folyamatok álltak, hanem egy összehangolt külföldi beavatkozási kísérlet, amelyben ukrán szereplők és brüsszeli politikai szervezetek is részt vettek.
Szijjártó szerint Kijev tudatos politikai kampányt indított annak érdekében, hogy gyengítse a Fidesz támogatottságát és segítse Magyar Péter, illetve a Tisza Párt hatalomra kerülését. A miniszter külön kiemelte az energiapolitikai konfliktusokat, és azt állította, hogy Volodimir Zelenszkij döntései veszélyeztették Magyarország energiaellátását közvetlenül a választások előtt.
A külügyminiszter szerint a Druzhba kőolajvezeték körüli feszültségek nem egyszerű gazdasági viták voltak, hanem tudatos politikai nyomásgyakorlás részei. Úgy fogalmazott, hogy Magyarországot „gazdasági fojtogatásnak” tették ki annak érdekében, hogy társadalmi bizonytalanság alakuljon ki a választási időszakban.
Szijjártó emellett súlyos vádakat fogalmazott meg az információs hadviseléssel kapcsolatban is. Állítása szerint külföldi titkosszolgálatok működtek együtt ukrán szereplőkkel azért, hogy kompromittáló hangfelvételek és kiszivárgott információk jelenjenek meg a magyar médiában a Fidesz ellen a kampány legkritikusabb időszakában.
A miniszter beszélt a közösségi médiában működő anonim hálózatokról is, amelyek szerinte szervezett módon próbálták lejáratni a magyar kormányt. Külön megemlítette azokat a nemzetközi online csoportokat, amelyek állítása szerint koordinált támadásokat indítottak a Fidesz politikusai ellen, és mesterségesen erősítették a kormányellenes hangulatot az interneten.
Az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó kijelentésében Szijjártó arról beszélt, hogy külföldi erők „beavatkozási hálózatokat” építettek ki Magyarországon. A miniszter szerint ezek a struktúrák nemcsak politikai nyomást gyakoroltak, hanem közvetlenül próbálták befolyásolni a demokratikus folyamatokat és a választók hangulatát.
A beszéd második felében Szijjártó élesen bírálta Brüsszelt és az Európai Unió vezetőit is. Azt állította, hogy az uniós elit „háborús pszichózisban” szenved, és stratégiai célja a Fidesz eltávolítása a hatalomból. Szerinte Brüsszel olyan magyar kormányt szeretne, amely teljes mértékben alkalmazkodik az EU geopolitikai elvárásaihoz.
A külügyminiszter külön reagált azokra a vádakra is, amelyek szerint bizalmas uniós információkat továbbított Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek. Szijjártó ezt teljes egészében politikai lejárató kampánynak nevezte, amelynek célja szerinte Magyarország nemzetközi elszigetelése és személyes hitelességének lerombolása volt a választások előtt.
Beszédében a Tisza Párt európai kapcsolatait is támadta. Az Európai Néppártot olyan „háborúpárti politikai blokknak” nevezte, amely minden rendelkezésére álló politikai és médiabeli eszközt felhasznált annak érdekében, hogy Magyar Pétert segítse hatalomra. Állítása szerint Brüsszel nyíltan beavatkozott a magyar politikai folyamatokba.
A kijelentések pillanatok alatt hatalmas vitát indítottak el Magyarországon. A Fidesz támogatói szerint Szijjártó végre kimondta azt, amiről sokan régóta beszélnek a háttérben. Az ellenzék viszont azzal vádolja a külügyminisztert, hogy a választási vereség után külföldi összeesküvés-elméletekkel próbálja megmagyarázni a történteket.
Ahogy Budapest felett leszállt az este, egyre többen érezték úgy, hogy a választások ugyan véget értek, de a politikai háború valójában most kezdődik igazán. És Szijjártó Péter súlyos kijelentései után Magyarország újabb feszült időszak elé nézhet — egy olyan konfliktus felé, amely már nemcsak belpolitikai kérdés, hanem Budapest, Brüsszel és Kijev közötti nyílt szembenállássá válhat.
